Történelem

A csokoládé legendája

A mai Mexikó területén, ott, ahol azelőtt a maják laktak, élt egyszer egy király. Quetzacoatl-nak hívták. Nevezték Szárnyas Kígyónak is. Tulában, egy mesésen gazdag városban uralkodott a tolték nép fölött az időszámítás utáni 10. században. Nem egyszerű király volt csupán, hanem az Édenkert kertésze is. Onnan hozta el a kakaófát, amiért népe istenként tisztelte. Az indiánok a kakaófát istenfának tartották, mert ételt, italt adott nekik. Héjából kanalakat és edényeket készítettek, kosarakat, hálókat, köteleket fontak belőlük, leveleivel házaikat fedték be.

A király nagyon gazdag volt, kincse tömérdek, ám halhatatlanságra vágyott. Felkereste Tezcatlipoca-t, adjon neki varázsszert. A gonosz varázsló azonban mérges főzetet készített, amitől Quetzacoatl elméje elborult. Őrületében a folyóparthoz rohant, felszállt egy kígyókból font tutajra és így kiáltott: „Vissza fogok térni a nád évében, és visszaveszem hatalmamat!”

A toltékokat felváltó aztékok nem felejtették el a kertész-istent, akitől a kakaófát kapták. A megszárított és megpörkölt kakaóbabokból egy „xocolatl” (keserűvíz) elnevezésű italt, csokoládét készítettek. Az utolsó azték király, II. Montezuma nagyon kedvelte, színarany kupából fogyasztotta. Raktárában töméntelen mennyiségű kakaóbabot halmozott fel. (A babokat pénzként is használták: száz kakaóbabért egy rabszolgát, tízért pedig szerelmet lehetett vásárolni egy éjszakára.)

Eljött a nád éve: 1519. Egy nap üstökös tűnt fel az égen, és földrengés rázta meg a vidéket. A bölcsek megjósolták, hogy Quetzacoatl fog visszatérni április 21-én. Akkor szállt partra a spanyol hódító, Hernado Cortez. Legénysége tollas sisakot viselt, vértjük a napfényben úgy csillogott, mint a kígyó pikkelye. II. Montezuma azt hitte, hogy a Tollas Kígyó tért vissza, ezért a hadvezért a legnagyobb tisztelettel fogadta, csokoládéval kínálta, és „visszaadta” neki birodalmát. Amikor tévedésére rájött, már késő volt.

A keserű hideg ital Corteznek nem ízlett különösebben, de felfigyelt szomjat oltó és frissítő hatására. Szorgalmazta a növény termesztését, megalapozta a spanyol birodalom első kakaóültetvényét Haiti szigetén. A spanyolok a csokoládét forró vízzel készítették, cukorral édesítették, vaníliával, fahéjjal és szegfűszeggel ízesítették. Így terjedt el Európában és hódította meg az akkori művelt világot.